2015. március 1., vasárnap

Balázs Béla: Őszi varázs


Most gyerünk innen, mert jön a varázs.
Vörösen áll a nap a hegy fölött,
S a sárga hegy mögött ott áll az ősz.
Gyerünk, gyerünk,
Nézd, izzó érccé válik
Az erdő már és a lombfödte föld.
Késő.
A dermedt rézerdőben állunk.
Ne mozdulj már. Egy gally törjön belőle:
S megkondul, dördül hetedik határ
És sorsod mélye visszhangozik tőle.
Ne mozdulj már, mert felriad a zajra.
Most hallgasd, hogyan hullnak szelíden
Kis érclevelek pengő érctalajra.
Halk harangjáték. Az erdő dalol,
S temetkezik csendes búcsúztatóval.
Nézd, ott a nap a hegy mögé hajol.
A hegy mögött, ahol a köd vonul,
Egy óriás zokog hangtalanul.


/Forrás: B.B., A vándor énekel/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5