Karl Gerok: Várakozás

Kis szobában a gyerekek
a karácsonyra várnak.
A cserépkályha jó meleg.
- Havazik! – kiabálnak.

Az ég kaptárja fönn kinyílt,
és az ablak körébe
- Ünnep lesz! – hozta meg a hírt
a pelyhek fürge népe.

Kétszer tíz gyerekujj tapad,
két orr fagy az üvegre,
bámulják az omló havat
ablakhoz tülekedve.

Melyik pehely hová veszik,
s honnan száll a sötétbe?
- Mama, meséld el! – kérlelik
anyjukat egyetértve.

„ Égi asztalnál angyalok
görnyednek, üldögélve
szabnak, varrnak s lekavarog
a cérna pelyhes férce.

A lányoknak hajas baba,
a fiúknak pilóta készül,
nyalka egyenruha
és pihe-puha pólya.

Hát ti is szótfogadjatok,
ha nem, bekap az árnyék,
nem látnak meg az angyalok,
s nem hull nektek ajándék.”

Buzgón fölfelé pislogat
két gyermek piros képpel,
míg anyjuk a fenyő alatt,
a csomagok közt térdel.

/Ford.: Oláh János/