Komondor arccal áll a hegy.
Lesi a Napot, merre megy.
Bújj el, ezüstös kis patak,
látod, a fák már alszanak.
Tücsök úr esti dalba fog,
lepihennek a szarvasok.
Álmokkal küzd a tapsifül,
káposztalevél-szárny feszül.
Menyasszonykarcsú Hold mereng.
Párnája kéklő égi csend.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése