2014. február 9., vasárnap

M. Lermontov: Hálaadás


Hála, Uram, köszönet mindenért:
a szenvedélyért, mely cikázva jár át,
a tanulságért, mit düh és árulás ád,
a mérges csókért, mely üdvöt igért,
a tűzért, mely hiába gyúlt ki bennem,
és minden csalódásért, ami ért:
csak egyet kérek, - azt, hogy már ne kelljen
soká hálásnak lennem mindezért.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5