Tudor Arghezi: A macska

Alig ébred fel a macska,
Nyújtózkodva megy a pitvarba,
Ettől menten elfárad,
Ásítozva dől ágynak.

Mancsát feje alá dugja,
Édes álmát úgy alussza.
Forgolódik a macska,
Égnek áll a pocakja.

A szőrméje bunda-forma,
Nyolc gombbal van begombolva,
Álmában is rángatja
Öt kövérke kiscica.

Csupa csík a homloka,
Mintha kendőt hordana,
Kétoldalt a két fülecske
Két csokorként ül felette.

Ki tudja, hogy mire vágyik,
Tán álmában csónakázik
Valahol a kék vizen
Ringatózva szelíden.

Éppúgy csapkod a farkával,
Mint valami nagy lapáttal,
És a párnát üti egyre,
Üti, mintha épp evezne.

/Ford.: Majtényi Erik/