Volt valahol, a nagy hegyek között, egy
város. Arról volt nevezetes, hogy valamennyi lakója süket volt. Megvoltak
különben jól, csak éppen szót érteni nem tudtak egymással.
Egy városbeli embernek egyszer elkószált
három kecskéje. Elindult megkeresni őket. Ahogy kiért a mezőre, egy szántogató
paraszttal találkozott. Ráköszönt:
- Adjon isten! Nem láttad-e erre a három
kecskémet?
Süket volt persze mind a kettő, mint azon
a környéken mindenki. Senki se értette, mit mond neki a másik.
- Mit akarsz tőlem? – kiáltotta a paraszt.
– Ez a föld az enyém. Egészen addig a fáig, ni! – És egy magas fára mutatott.
Elindult hát arrafelé az ember, a kecskéi
után. Meg is találta őket hamarosan. Visszafelé újra megállt a paraszt előtt.
- Köszönöm, testvér, hogy megmutattad,
merre szöktek a kecskéim. Hálából neked adom ezt a kis sánta gidát. – És
rámutatott a sánta gidára.
Megijedt a paraszt:
- Én bizony színét se láttam a kecskéidnek!
Ha megsántult, nem én vagyok a vétkes benne!
Kiabáltak, hadonásztak, de csak nem
értettek szót egymással. Egyszer csak egy lovasember termett előttük.
Megállították: tenne köztük igazságot.
- Az úgy volt – kezdte a kecskék gazdája -,
hogy elveszett három kecském. Ez az ember megmutatta, merre szöktek. Hálából
neki akartam adni ezt a kis sánta gidát, de úgy látszik, keveselli, a
legszebbiket akarja.
A paraszt meg elpanaszolta:
- Szántogatom itt a földemet békességgel.
Ez meg idejön, és azt kérdi, meddig enyém a föld. Mutatom, hogy addig a fáig.
Akkor ez az ember elmegy, visszajön három kecskével, és azt kiabálja, hogy én
ütöttem el a gidája lábát. Szállj le a nyeregből, uram, tégy igazságot! – Azzal
megragadta a lova kantárját.
Megmérgesedett a lovas. Most meg az
kezdte a kiabálást:
- Ez a ló az enyém! Én neveltem csikó
korától! Nem adom!
Addig-addig huzakodtak-civakodtak, míg
eszükbe jutott, hogy elmennek a kádihoz, tegyen igazságot az. El is mentek,
elbeszélték neki a bajukat, hárman háromféleképpen. Hallgatta a kádi, s azt
felelte végül:
- Hát ha mind a hárman azt mondjátok, hogy
láttátok az újhold sarlóját, akkor holnap megülhetjük a fiatal hold ünnepét!
A három békétlenkedő összetanakodott.
- Azt mondja a kádi, megbüntet bennünket,
ha ki nem békülünk. Akkor bizony jobb, ha nem civakodunk tovább.
Azzal békességben hazaindultak.
/Átdolgozta: Rab Zsuzsa/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése