Pósa Lajos: A három aranyhalacska

Volt egyszer egy lánynak
Egy kis tavacskája,
Abba' volt három szép
Aranyhalacskája.

Tisztavizű tóban
Úgy elúszdogáltak,
Szórt nekik az a lány
Ízletes morzsákat.

- Kedves halacskáim! -
Szólt egyszer szelíden.
- Éljetek boldogul
Itt a tiszta vízben!

Játsszatok kagylóval,
Forgó habocskával,
Kerek tó fenekén
Apró kavicskával!

Kis tó mellett nagy tó,
Ne vágyjatok oda!
Jaj, micsoda van ott?
Mindenféle csoda.

Én is nagyon félek
A sok szörnyetegtől -
Ne menjetek hát a
Rostélyon keresztül!

Mikor nem vagyok itt,
Csak jól vigyázzatok!
Tetején a víznek
Sose úszkáljatok!

Játsszatok kagylóval,
Forgó habocskával,
Kerek tó fenekén
Apró kavicskával!

Mosolyogva ment el,
Hogy végig hallgatták -
S mindjárt összejöttek
Az aranyhalacskák:

- Ej, mit akar velünk? -
Az egyik megszólal. -
- Én bizony nem játszom
Kaviccsal, kagylóval.

Játszom ott fenn a nap
Szép sugárhajával,
A vízbe lehajló
Tóparti virággal!

Csakugyan úgy is tett -
Egy héja meglátta,
Lecsapott rá nyílként
S oda lett az árva.

Megszólal a másik:
- Kis tó mellett nagy tó,
Vajon mi lehetne
Ott az a borzasztó?

Bizonyosan szebb lesz,
Tündérhalak lakják,
Partján körös-körül
Ezüstfák, aranyfák.

Gyémántmadár dalol
Csengő-zengő ágon,
Csillag himbálózik
Harmatos virágon.

Tó hátán a hattyúk
Gyöngyladikon járnak,
Rózsafa-furulyán
Szépen furulyáznak.

Rostélyon keresztül
Itt is, ott is ajtó -
Isten veled, kis tó!
Jobb nekem a nagy tó!

Csakugyan így is tett,
Elment a nagy tóba -
Egy csuka lenyelte,
De szomorú nóta!

Nem panaszkodott
A harmadik halacska,
Jó neki lakásul
Az a kis tavacska.

Játszik a kagylóval,
Forgó habocskával,
Kerek tó fenekén
Apró kavicskával.

S mikor a lány ott van,
Úgy elúszdogálgat,
Szór neki minden nap
Ízletes morzsákat.