2014. november 6., csütörtök

Eduard Mörike: Szeptemberi reggel


Még ködben alszik lenn a rét
s az erdő lombja, halkan:
de nézd, foszol már fátyla szét,
meglátod édes, kék egét,
s a lanka hömpölyögve ég
a lenge, langy aranyban.

/Ford.: Kosztolányi Dezső/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5