Ivan Bunyin: Nincs már madár

Nincs már madár. Megadva ejti
a sorvadt erdő levelét.
Eltűnt a gomba is, de rejti
mohos szagát a szakadék.

Zsugorodik a sűrü egyre.
Cserésben dőlt fű, gyér bozont.
Őszi esőktől feketedve
sötéten mállik szét a lomb.

A mezőn szél. Hideg, mogorva
idő - s én egész napon át
járok a pusztákon bolyongva,
messze hagyok falut, tanyát.

A ló léptétől ringatózva
vigaszos bánat gyűl körém,
míg egyhangún zúg-búg a nóta
kétágú fegyverem csövén.

/Ford.: Fodor András/