Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein át
felém lehell a rózsaillat:
ajkaim a csók mámorát
szomjazva mélyen elpirulnak
és elborítanak a vágy
gyönyörével, ha rádborulnak.
Mert a csók nedvei lehullnak
a szívbe, s elcsendesítik
a szemed lángjától kigyulladt
szerelmi máglya tüzeit.
/Ford.: Rónay György/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése