2015. április 23., csütörtök

Paul Éluard: A szerelmes


Ott lezárt szememben is
S a haja hajamba fonódik
Keze akár az én kezem
Szine az én szemem szine
Árnyékomban úgy elmosódik
Mint az égben a földobott kő

A szeme mindig nyitva van
És sohase enged aludni
A verőfényes déli napnál
Tündökletesebb álmain
Sírok-nevetek mint a részeg
S beszélek bár nincs mit beszéljek


/Ford.: Somlyó György/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5