2015. április 20., hétfő

Pósa Lajos: A hatalmas király


Hallottam egy mesét,
Gólya kelepelte,
Egy figurás prücsök
Mindjárt versbe szedte.

Holdvilágos estén
El-elmuzsikálja:
Cirpelő fiait

Tanítgatja rája.

Ejnye, hogy is volt csak?
Nem jut az eszembe.
Jó, hogy le van írva,
Itt van a zsebembe.

Ide hallgass, Juci,
Ide hallgass, Mihály,
Hol volt, hol nem volt, csitt!
Volt egyszer egy király.

Ennek a királynak
Nagy volt a hatalma,
Susogó nádas tó
Fényes birodalma.

Nádas tó fenekén
Tündérpalotája,
Ott lakott, gyerekek,
A békák királya.

Az ajtaja előtt
Nádkardú katonák...
Ugyan ne szólj bele,
Mert nem mondom tovább!

A hatalmas király
Unja magát nagyon,
Haragosan néz ki
A kerek ablakon.

Villog a két szeme,
Az uralkodónak,
A békák előtte
Mind hasra vágódnak.

"Kutykurutty! Kutykurutty!
Naplopók, jaj nektek!
Mulattatásomra
Miért nem brekegtek?"

Megzendűl a nádas
Sokhangú nótája,
A békák királya
Ásítozik rája.

"Kutykurutty! Kutykurutty!
Jaj de csúf brekeke!
Nyikorg, mint a kocsi
Kenetlen kereke!"

Tizet nyakon csapott,
Húszat agyon vágott:
"Mást akarok, mást, mást!
Szebb, jobb mulatságot!

Álljanak elő a
Legdelibb leventék!
Ki kell találnotok,
Hogy mit is szeretnék!"

"Tán ugornál egyet,
Dicső fejedelem?"
"Vigyétek tömlöcbe!
Mért komázik velem!"

"Fölséges királyom,
Talán úszdogálnál?
Meghajlik előtted
Mindenütt a nádszál."

"Verjétek bilincsre
Ezt is, hogyha mondom!
Úszok vagy nem úszok,
Az csak az én gondom!"

"Talán lepihennél
A puha díványra?"
"Üssétek le fejét,
Aki ezt kívánja!"

Ezer béka közül
Egy se szólt kedvére...
A hatalmas király
Igy ordított végre:

"Oh ti hájfejűek!
Ostoba varangyok!
Egyebet se tudtok,
Csak papucsot varrtok!

Magam találom ki,
Hogy mit is szeretnék,
Hozzatok csónakot,
Fussatok, leventék!

Nagy birodalmamat
Körűlcsónakázom,
Ruhát is hozzatok,
Mert egy kicsit fázom!"

Futnak a leventék,
Egy felé sietnek:
Egyenes irányban
A rózsás szigetnek.

Csónakázó ifjak
Csónaka mind ott van,
A kikötőből majd
Visznek egyet onnan.

Csakugyan a vizen
Imbolyog egy csónak,
No, ez éppen jó lesz
Az uralkodónak.

Benne van az ifjak
Evező lapátja,
Csónakázó inge,
No meg a sipkája.

A szél oldotta el
Partról a csónakot...
Viszik haza vígan:
"Királyunk, jó napot!"

Tarka csíkos ingbe
Öltözik a király...
"Jaj de szép!" hízeleg
Ezer meg ezer száj.

Négy miniszterével
Beül a csónakba...
"Hamar a lapátot!
Rajta, urak, rajta!"

Éljennel kiséri
A békák serege:
"Hurrá, te nagy király,
Brekeke, brekeke!"

Sima tó tükörén
Vígan csónakáznak,
Virágos kedve lett
A dicső királynak.

Lengeti a zászlót
Virágos kedvében,
Négy miniszterével
Kuruttyolgat szépen:

"Nekem van a földön
Legnagyobb hatalmam!
Ez a szép nádas tó
Az én birodalmam!"

Alig, hogy kimondja,
Arra száll egy gólya:
"Kuruttyoló király,
Nem úgy van a nóta!

Tudok én egy szebbet,
Ham, bekaplak, hékám!
Kelep, kelep, kelep,
Jó éjszakát, békám!"

Vízbe ugrik fejjel
A békák királya,
A miniszterek is
Ugranak utána.

Elkapta a gólya
Égnek álló lábát...
Megette a békák
Hatalmas királyát.

Eddig van a mese.
Gólya kelepelte,
Egy figurás prücsök
Mindjárt versbe szedte.

Holdvilágos estén
El-elmuzsikálja...
Cirpelő fiait

Tanítgatja rája.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5