2015. május 8., péntek

Charles Baudelaire: A zene


Gyakorta a zene, mint tenger, úgy ragad,
hűs égbe sodorva,
vagyok, tág éteren vagy ködplafón alatt,
hab kósza bitorja.

Mellem előre dűl, tüdőm telin dagad,
akár a vitorla,
megtiprom a torló, hátas hullámokat,
bár éj fedi sorra:

érzem, hogy át meg át egy remegő hajó
fájdalmai járnak:
vihar és forgatag s lágy szél, lebegni jó,

keblén a nagy árnak,
visznek. - Máskor a mély, mint vad kínom fagyott
nagy tükre ragyog!

/Ford.: Tóth Árpád/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5