2015. május 8., péntek

Theodor Storm: A pusztán át


Léptem a pusztán messzire döng:
visszafelel rá búsan a föld.

Őszi táj, a madárdal oda -
boldog idő, hej, volt valaha?

Köd gömölyög félelmetesen:
lenn kusza gyom, s üres ég odafenn.

Csak sose értem volna meg itt
májusi fényt! - Az öröm be rövid!

/Ford.: Hárs Ernő/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5