Irodalmi kuckó
2015. május 13., szerda
Falu Tamás: Szürke madár
Az út áll, megállok én is,
Minek s hová siessek?
Magába zár a láthatár,
Megkövültek a percek.
Szél játszik a lombok között,
Az érett búza megdől,
Az est, ez a szürke madár
Csendet iszik szívemből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!
"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!
"
jazsoli5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése