Dömény József: Ne sírj

Ne sírj, ne sírj, ha szívedet
Durván gonosz kéz tépte meg.
Jónak, nemesnek sorsa az,
Hogy sérti, bántja durva gaz.

Te jó, nemes vagy, - én tudom…
Vidáman mentél utadon,
S orozva rád törének ők,
Terítve rád bús szemfedőt.

De látta Isten, tudja mind
A szenvedést, a néma kínt…
S áldó kezét kinyujtva rád,
Fejed’ dicsfénynyel vonja át.