A szűk kapu
rozsdásan megcsikordul.
Sétálok a kert drága, halavány
édesdeden andalgó sugarán,
nedves tüzek szikráznak fel a porbul.
Sétálok a kert drága, halavány
édesdeden andalgó sugarán,
nedves tüzek szikráznak fel a porbul.
A régi kert.
A vadszőlő-lugasban
pár kertiszék, egy hosszú árnyas út,
a szökőkút ezüstös ajka zúg,
panaszkodik, pityereg, sírva, lassan.
pár kertiszék, egy hosszú árnyas út,
a szökőkút ezüstös ajka zúg,
panaszkodik, pityereg, sírva, lassan.
A rózsa bólong,
mint a múltba, régen.
Pár liliomszál merevül kevélyen,
a lombokon madárdal rezeg át.
Pár liliomszál merevül kevélyen,
a lombokon madárdal rezeg át.
Még áll a
régi-régi kis veranda,
csöndben málik-kopik agg vakolatja,
s hervadnak a keserű rezedák.
csöndben málik-kopik agg vakolatja,
s hervadnak a keserű rezedák.
/Ford.:
Kosztolányi Dezső/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése