2013. december 9., hétfő

Petri Mór: A díszfa

 

Voltam fa, óh! milyen virágos,
Madárdalos egy bérc-szigetben.
Hanem egyszer csak jött a végzet,
S vészkarja megvillant felettem.

Odadobott egy farakásba.
Majd lettem ágas, meg küszöb.
S most az emlékek temetőjén
Süppedt fejfának készülök.


Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!




"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5