Gheorghe Asachi: Plánétámhoz

Adósod vagyok én, ó, gazdag csillagom!
Mert éltem tavaszán jártomra figyeltél,
A bűntől, a rossztól messze vezéreltél,
S erényem útjára most is gondod vagyon!

Lelkemben gyújtottál szép fáklyavilágot,
Tiszta kutak vizét ihatta az ajkam,

S mikor fény is, víz is már elömlött rajtam,
lenézhettem akkor e cudar világot!

Mert az öröklétet kívánom és várom,
Követem mennyei utadnak járását,
Egekből áradó csillagos sugáron.

Végzetem partjáról hajóm indulását
Te látod egyedül, s át a tengeráron
Te viszed előre céljához jutását!

/Ford.: Fekete Tivadar/