2014. február 4., kedd

Kányádi Sándor: Hófoltos még a határ


Hófoltos még a határ
s a dombok oldala.
Szunnyadoz még a kökény
s galagonya.

Alszik még a rengeteg
s a kertben a fák,
de nyitogatja fehér
szemét a hóvirág.

S az ibolya is ébredez
a sombokor alatt:
költögetik a szelíd
napsugarak.

Az ibolyatő fölött
a sombokor pedig
álmában már színarany
virágot álmodik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5