2014. február 4., kedd

Szabolcska Mihály: Sok nagy búval...


Sok nagy búval jártam én már
Életemben,
Sok szomorú nóta zsongott
A szívemben...
De még többet rá se bíztam
A nótára,
Úgy sírtam el hulló könyűk
Alakjába'.

S most tudom, hogy igazán csak
Az a bánat:
Amihez már semmi köze
A nótának:
Amire már könyű sincsen
A szívekben,
Mit elsírni, eldalolni
Lehetetlen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5