Olyan az életünk,
mint egy alkonyóra.
Alig, hogy születtünk
máris bucsúzóra
röppen el a szívünk,
mint egy vándormadár,
vagy mint hulló levél
mi megsárgult a fán.
Vissza sem integet,
várja a messzeség.
Titkot rejtegető
távoli ködbe vész.
Emléke még-még úgy
néhanap visszajár,
azokhoz, akiknek elmente fáj.
mint egy alkonyóra.
Alig, hogy születtünk
máris bucsúzóra
röppen el a szívünk,
mint egy vándormadár,
vagy mint hulló levél
mi megsárgult a fán.
Vissza sem integet,
várja a messzeség.
Titkot rejtegető
távoli ködbe vész.
Emléke még-még úgy
néhanap visszajár,
azokhoz, akiknek elmente fáj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése