Takáts Gyula: Pillangó

Száll az alkony csipkés szárnya,
mint a pillangó.
Verdesi a présház falát.
Zizeg az ajtó.
Hamvasfényű szárnya pora lepereg,
Zöld ajtónkat rózsaszínnel hinti meg.

S amint zizeg, kék felhőből
megered a hó,
s fátylán át a szomszéd pince
alig látható.
Csak magamnak, hogy próbáljam, jó-e írni még,
dúdoltam e pillangózó lepke-versikét.