Hullanak a levelek
dajkám kertje lepereg
dajkák sírba tartanak
gyerekkocsik rajzanak.
Szomszéd suttog, ezt meg azt,
örömedtől elszakaszt
horgad a kéz védtelen
különváló térdeken.
Fából vannak, száz halott
követi a lábnyomod
merev karjuk fenyeget
-
rosszul féltő
szeretet –
Csupasz erdőn éhesen
manók futnak mérgesen
csalogány sem énekel
és az angyal nem jön el.
Képtelenül, jéghideg
tartja szép fejét a hegy
vízesése búcsuszó
végnapodon, utazó.
/Ford.: Gergely Ágnes/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése