Nils Collett Vogt: Tenger

Kék habtaréj, röpítsd szivem
napon, szelen!
Kék habtaréj, te volt szivem!
Rá most a csönd sötétje hull.
Rengj éjbe, hab, szürkén, vadul
és nehezen!

Tajtékot űzz!
Mint sírhant, sűrü tengerár
magába zár:
éj s csillagtér rá visszatűz.

Dönts jégmagányba, hab, vadul,
szürkén és nehezen!
Csöpp fodrokká törj szótlanul!
Halálba múlj!
Hab voltam én, ifjú s azúr,
napon, szelen.

Csillag reng rajtunk szelíden.
Örök korong,
ránk űr borong:
hideg csillag-pusztába csüng
ringó vizünk.
Zúgj, örök hab, szürkén, vadul
és nehezen.

/Ford.: Majtényi Zoltán/