Szép kegyesemnek hírnöke, mondd meg a drága lénynek,
oly végtelenül fáj nekem, hogy tőle távol élek.
Szerelme nekem többet jelent,
mint hogyha ezer madár dala zeng.
A távollét kín, gyötrelem,
csak bánatom van itt velem.
"A nemes lovagnak azt izenem, hogy bajtól óvja magát.
Kérd meg szépen legyen vidám és vesse le bánatát.
Miatta sokat szenvedek,
nagy gond emészti szívemet.
Gyötör a bánat, őneki
jó lenne szívem kiönteni.
Mert bárhogyan viselkedik a nő, akármi dologban,
rágalmat szór rá a világ, erről megbizonyosodtam.
Ki asszonyt ezért elhagyott,
az gyáva szívére hallgatott.
Ami kincset a nyár ad, néki abban
ne legyen sose része, hisz állhatatlan."
/Ford.: Urbán Eszter/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése